Sárgaláz

Okozója

A betegség gyakran tünetmenetes vagy enyhe. A súlyos forma ritkább, azonban halálozása magas. A lappangási idő 3-6 napja után láz, fejfájás, hasi fájdalom és hányás jelentkezik. Átmeneti javulás után sokk és vérzés léphet fel, továbbá vese- és májelégtelenségre utaló tünetekre is lehet számítani. A májelégtelenség sárgasággal is párosul - innen a betegség neve.

Betegség

A sárgaláz alapvetően a trópusi esőerdőkben élő majmok betegsége: az embereket az esőerdőkben honos szúnyogok fertőzik, aminek az eredménye a "dzsungel sárgaláz". Ha fertőzött személy sűrűn lakott településre utazik, ott a fertőzést már egy másik szúnyogfajta terjeszti emberről emberre, "városi sárgalázat" okozva. Afrikában mindkét forma, D-Amerika országaiban főleg a dzsungel sárgaláz fordul elő.

Különösen kockázatos területek

Közép Afrika és Dél Amerika északi felén az őserdei csapadékos területek.

Védőoltás

A jelenleg használatos élő, legyengített vírust tartalmazó oltóanyag, a beadástól számított 10 nap múlva aktivizálja az immunrendszert. A vakcina igen hatékony és legalább 10 évre védelmet biztosít.

Oltási reakció

A védőoltás csak enyhe tüneteket okoz: az injekció helye bepirosodik vagy megduzzad, a beoltott személy esetleg fejfájást, izomláz-szerű tünetet, nyirokcsomó-duzzanatot érez.

Mennyi időre ad védettséget

10 évre ad védettséget az oltás